1 ... 151 152 153 154 155 156 157 158 ... 199

www.ziyouz.com kutubxonasi - Fransuzcha-o'zbekcha lug'at (Bayram Balci - direktor).pdf [Bukish stanogi]

bet155/199
Sana18.05.2017
Hajmi18.7 Mb.

www.ziyouz.com kutubxonasi



RÂPER

 

RAPPORTEUR

 

 

 

468 

râper


  vt  1.  qirmoq,  qirg‘ichdan  o‘tkazmoq;  râper  des  carottes  sabzini 

qirmoq;  2.  egovlamoq,  qirmoq;  râper  une  planche  taxtani  qirmoq;  3.  qirib, 

tirnab ketmoq; vin qui râpe la gorge tomoqni qirib ketadigan vino. 

rapetassage

 nm naridan beri tikib, yamab olish. 

rapetasser

 vt fam naridan beri  tikib, yamab olmoq;  rapetasser de vieux 

souliers eski tuflini naridan beri tikib olmoq. 

rapetissement

 nm kichrayish, kamayish; torayish, kirishish (mato). 

rapetisser

  I.  vt  1.  kichraytirmoq,  kichraytirib,  kichik  qilib  ko‘rsatmoq; 

toraymoq,  kirishmoq  (mato);  la  distance  rapetisse  les  objets  masofa 

narsalarni  kichik  qilib  ko‘rsatadi;  2.  kamsitmoq,  yerga  urmoq,  pasaytirmoq; 

on  a  voulu  rapetisser  cet  homme  célèbre  bu  mashhur  odamni  yerga 

urishga harakat  qilishdi; II. vi kichraymoq, qisqarmoq, kirmoq;  on rapetisse 

avec  l’âge  yosh  o‘tgan  sari  odam  kichrayadi;  mon  pull  a  rapetissé  au 

lavage yuvgandan so‘ng mening puloverim kichrayib qoldi (kirdi). 

râpeux,  euse

  adj  1.  g‘adir-budir,  dag‘al;  tissu  râpeux  dag‘al  mato;  2. 

taxir, nordon; un vin râpeux nordon vino. 

rapiat, ate

 adj fam xasis, ziqna, qurumsoq. 

rapide


1

  adj  1.  tez,  ildam,  jadal;  rapide  comme  une  flèche  o‘qday  tez; 

train  rapide  tezyurar  poyezd;  2.  tez  ishlaydigan,  chaqqon;  o‘ tkir;  il  est 

rapide dans son travail  u ishida chaqqon; esprit rapide ziyrak aql; 3. jadal 

sur’at bilan ro‘y beradigan, jadal,  tez (xatti-harakat); allure, pas rapide jadal 

xatti-harakat,  qadam;  4.  tez,  tezlik  bilan,  jadal  bajariladigan;  un  travail 

rapide mais soigné tez lekin hafsala bilan qilingan ish; guérison rapide tez 

tuzalish;  méthode rapide jadal uslub;  5.  tik,  tikka;  tikka ko‘ tarilgan,  tushgan; 

nishab; pente rapide tik qiyalik; descente rapide tik tushish. 

rapide


2

  nm  1.  nishablik;  oqimning  nishab  joyi,  tez  oqim;  les  rapides  du 

Saint-Laurent Sent-Lorenning nishab oqadigan joylari; 2. tezyurar poyezd. 

rapidement

  adv  tez,  tezlik,  jadallik  bilan,  jadal,  ildam,  tezda,  darrov, 

birpasda. 

rapidité

  nf  tezlik,  chaqqonlik,  ildamlik,  jadallik;  la  rapidité  des 

mouvements  de  qqn  birovning  chaqqon  harakatlari;  rapidité  d’ésprit 

zehnning o‘ tkirligi. 

rapiécage

  nm  yamash,  yamoq  solish;  rapiécer  du  linge,  des 

chaussures choyshablarga, oyoq kiyimlariga yamoq solmoq. 

rapiécer


  vt  yamamoq,  yamoq  solmoq;  rapiécer  du  linge,  des 

chaussures choyshabga, oyoq kiyimiga yamoq solmoq. 

rapière

  nf  rapira  (chor  qirrali  qadimiy  qilich);  un  coup  de  rapière  rapira 

zarbi. 

rapine


  nf  litt  o‘g‘irlik,  talonchilik,  bosqinchilik;  vivre  de  rapines  o‘g‘irlik 

evaziga yashamoq. 

rappel

 nm 1. chaqirish, chaqirib olish,  taklif, chaqiriq;  pl qarsaklar  ostida 

sahnaga  qayta  chaqirish;  le  rappel  d’un  exilé  surgun  qilingannni  chaqirib 

olish;  le  rappel  des  réservistes  zaxiradagilarni  chaqirish;  loc  battre  le 

rappel  to‘plamoq,  chaqirmoq;  2.  chaqirish;  rappel  à  l’ordre  tartibga 

chaqirish;  rappel  au  calme  tinchlanishga  chaqirish;  3.  qaytadan, 

boshqatdan,  yangidan  qilish;  injection  de  rappel  qayta  ukol;  4.  eslatish, 

ogohlantirish  (biror  narsaning  haqini  to‘lash  uchun);  toucher  un  rappel 

ogohlantirish  olmoq;  5.  eslatish,  esga  solish;  il  rougi  au  rappel  de  cette 

aventure bu hodisa esga olinganda, u qizarib ketdi. 

rappeler

1

  I.  vt  1.  chaqirib  olmoq;  on  l’a  rappelé  auprès  de  sa  mère 

malade uni kasal onasining oldiga chaqirib olishdi; loc Dieu l’a rappelé à lui 

xudo  uni  o‘z  oldiga  chaqirib  oldi,  u  vafot  etdi;  2.  (qqn  à)  biror  kishini  biror 

holatga  qaytarmoq,  keltirmoq;  rappeler  qqn  à  la  vie,  à  lui  biror  kishini 

hayotga  qaytarmoq,  o‘ziga  keltirmoq;  elle  s’est  fait  rappeler  à  l’ordre  u 

tartibga  chaqirildi;  3.  eslamoq,  xotirlamoq;  ne  rappelons  pas  le  passé 

o‘tmishni  eslamaylik;  4.  eslatmoq,  esiga,  xotiriga  solmoq;  je  te  rappelle  ta 

promesse  de  venir  men  senga  kelishing  haqidagi  va’dangni  esingga 

solaman;  rappelle-moi  à  son  bon  souvenir  men  haqimda  eslatib  qo‘y;  5. 

esga  solmoq,  esga  keltirmoq,  eslatmoq;  ces  lieux  me  rappellent  mon 

enfance bu joylar mening yoshligimni esga soladi; cela ne te rappelle rien? 

bu  senga  hech  narsani  eslatmaydimi?  II.  se  rappeler  vpr  eslamoq,  esga 

olmoq;  xotirlamoq,  xotirasiga  keltirmoq;  je  ne  me  rappelle  plus  rien  men 

hech narsani eslay olmayman. 

rappeler


2

 I. vt qaytadan  telefon qilmoq, qaytadan telefonga chaqirmoq; je 

te  rappellerai  plus  tard  men  senga  keyinroq  qayta  telefon  qilaman;  II.  se 

rappeler  vpr  telefonlashmoq;  on  se  rappelle  ce  soir  bugun  kechqurun 

telefonlashamiz. 

rapliquer

 vi fam kelmoq, kelib qolmoq, yetib kelmoq; ils ont rappliqué à 

l’improviste ular kutilmaganda kelib qolishdi. 

rapport

1   nm  daromad,  foyda,  kirim;  il  vit  du  rapport  de  ses  terres  u 

yerlaridan  kelgan  daromad  evaziga  yashaydi;  ce  placement  est  de  bon 

rapport  bu  pul  qo‘yish  juda  daromodli;  loc  immeuble,  maison  de  rapport 

daromad ko‘riladigan imorat, uy (ijaraga beriladigan). 

rapport


2

 nm 1. axborot, ma’lumot, xabar, hisobot, protokol, xulosa; faire 

un  rapport  écrit,  oral  sur  une  question  biror  masala  yuzasidan  yozma, 

og‘zaki  ma’lumot  bermoq;  rédiger  un  rapport  hisobot  tuzmoq;  rapport 

confidentiel,  secret  yashirin  ma’lumot;  un  rapport  de  police  politsiya 

protokoli. 

rapport

3   nm  1.  aloqa,  munosabat,  rishta;  rapports  de  parenté 

qarindoshlik  rishtalari;  pouvons-nous  établir  un  rapport  entre  ces  deux 

faits?  bu  ikki  holat  o‘rtasidagi  aloqani  aniqlay  olamizmi?  avoir  rapport  à 

taalluqli  bo‘lmoq,  aloqador  bo‘ lmoq;  loc  prép  par  rapport  à  -ga  nisbatan, 

qaraganda; considérons  ces deux œuvres l’une par rapport à l’autre bu 

ikki  asarni  bir  biriga  nisbatan  ko‘rib  chiqamiz;  sous  le  rapport  de  nuqtai 

nazaridan;  étudier  un  projet  sous  le  rapport  de  sa  rentabilité  rejani 

daromadliligi  nuqtai  nazaridan  o‘rganib  chiqmoq;  sous  tous  (les)  rapports 

har  jihatdan,  hamma  tomondan,  har  tomonlama;  une  jeune  fille  très  bien 

sous  tous  rapports  har  tomonlama  juda  yaxshi  qiz;  2.  o‘xshashlik, 

umumiylik,  yaqinlik,  qarindoshlik;  être  sans  rapport  avec  autre  chose 

boshqa narsalar bilan hech qanday o‘xshashligi bo‘lmaslik; en rapport avec 

mos keladigan, mos tushadigan; il cherche une place en rapport avec ses 

goûts  u  o‘z  didiga  mos  keladigan  joy  qidiryapti;  3.  aloqa,  bog‘liqlik, 

daxldorlik,  taalluqlilik,  tegishlilik,  taalluq;  je  ne  vois  pas  le  rapport  men 

bog‘liqlikni  ko‘rmayapman;  4.  math  nisbat;  nombres  dans  le  rapport  de 

cent  contre  un  yuzning  birga  nisbatidagi  sonlar;  un  bon  rapport  qualité-

prix sifat-narxning mos nisbati;  5. munosabat,  aloqa; les rapports  sociaux 

ijtimoiy  munosabatlar;  les  rapports  entre  les  états,  entre  les  peuples 

davlatlar, xalqlar o‘rtasidagi munosabatlar; 6. pl jinsiy aloqa. 

rapporter

1

  vt  1.  qaytarib  olib  kelmoq,  qaytarib  olib  kelib  qo‘ymoq; 

rapporter  ce  qu’on  a  pris  olgan  narsasini  qaytarib  olib  kelib  bermoq;  2. 

olgach kelmoq, olakelmoq; rapporte-moi la réponse dès que possible iloji 

bo‘lishi bilanoq, menga javobni olakelgin; 3. qo‘shib qo‘ymoq; rapporter une 

poche,  un  morceau  de  tissu  bitta  cho‘ntak,  bir  parcha  mato  qo‘shib 

qo‘ymoq;  rapporter  un  angle  burchakni  o‘lchab,  qog‘ozga  tushirmoq;  4. 

(ega narsa) foyda, daromad keltirmoq; rapporter un revenu foyda keltirmoq; 

argent  qui  ne  rapporte  rien  hech  qanday  foyda  keltirmaydigan  pul;  ce 

métier me rapporte bu kasb menga daromad keltiradi. 

rapporter

2

  vt  1.  aytmoq,  demoq,  qaytarmoq;  on  m’a  rapporté  que 

menga  aytishdiki;  citer,  rapporter  un  mot  célèbre  bir  mashhur  ibora 

keltirmoq, aytmoq; 2. aytib qo‘ymoq, yetkazib qo‘ymoq, chaqib qo‘ymoq, gap 

tashimoq. 

rapporter

3

 I. vt (qqch à) biror  narsaga mantiqan bog‘lamoq; on ne peut 

comprendre  cet événement sans le rapporter à son  époque bu hodisani 

o‘z  davriga  bog‘lamay  tushunib  bo‘lmaydi;  II.  se  rapporter  vpr  bog‘liq, 

taalluqli,  aloqador,  daxldor  bo‘lmoq;  mos  kelmoq;  la  réponse  ne  se 

rapporte pas  à la question javob savolga mos kelmaydi; s’en rapporter à 

qqn  biror  kishiga,  uning  fikriga  havola  qilmoq,  biror  kishiga  ishonmoq;  je 

m’en  rapporte  à  vous,  à  votre  jugement  men  sizga,  sizning  fikringizga 

havola qilaman. 

rapporter

4

  vt  bekor  qilmoq,  kuchdan  qoldirmoq,  orqaga  surmoq, 

kechiktirmoq;  rapporter  une  décision,  une  mesure  qaror,  chorani  bekor 

qilmoq. 


rapporteur

1

  nm  transportir  (burchak  darajalarini  o‘lchaydigan 

chizmachilik asbobi). 

rapporteur

2

,  euse


  I.  adj,  n  chaqimchi,  gap  tashuvchi;  elle  est 

rapporteuse  u  chaqimchi;  n  oh,  le  rapporteur!  o,  bu  chaqimchi!  II.  nm 

ma’lumot,  axborot  beruvchi;  désigner  un  rapporteur  axborot  beruvchini 

tayinlamoq. 

www.ziyouz.com kutubxonasi



RAPPRENDRE

 

RATATINER

 

 

 

469 

rapprendre

 vt voir réapprendre. 

rapproché, ée

 adj 1. yaqin; pl bir biriga yaqin; les yeux très rapprochés 

ko‘zlari  bir-biriga  juda  yaqin  joylashgan;  2.  birin-ketin;  il  y  eut  deux  coups 

de feu rapprochés birin-ketin ikki o‘q uzildi. 

rapprochement

 nm 1. yaqinlashish, yaqinlashuv;  le rapprochement de 

deux  objets  ikki  narsaning  yaqinlashuvi;  2.  yarashish,  yaqinlashish; 

travailler  au  rapprochement  de  deux  nations  ikki  millatning  yaqinlashuvi 

ustida  ishlamoq;  3.  solishtirish,  solishtirib  ko‘rish;  un  rapprochement  de 

mots so‘zlarni solishtirish. 

rapprocher

  I.  vt  1.  yaqinlashtirmoq,  yaqin  olib  kelmoq,  yaqin  keltirmoq; 

rapprocher  les  bords  d’une  plaie  yaraning  chetlarini  yaqinlashtirmoq; 

jumelles  qui  rapprochent  les  objets  narsalarni  yaqinlashtiradigan  durbin; 

2.  do‘stlashtirmoq,  inoqlashtirmoq,  yaqinlashtirmoq;  le  besoin  rapproche 

les  hommes  zarurat  kishilarni  yaqinlashtiradi;  3.  tafovutini  yo‘qotm oq, 

yaqinlashtirmoq,  o‘xshash  qilmoq;  II.  se  rapprocher  vpr  1.  yaqinlashmoq, 

yaqin kelmoq; se rapprocher les uns des autres bir birlariga yaqinlashmoq; 

2. do‘stlashmoq, inoqlashmoq, yaqinlashmoq; depuis quelque temps ils se 

sont  rapprochés  birmuncha  vaqtdan  beri  ular  inoqlashib  qolishdi;  3. 

ilgarilamoq,  yaqinlashmoq;  se  rapprocher  de  son  idéal  o‘zining  oliy 

maqsadi sari  ilgarilamoq; 4. (de) yaqin bo‘lmoq, o‘xshash bo‘lmoq; c’est  ce 

qui se rapproche le plus de la vérité bu haqiqatga eng yaqini. 

rapt

  nm  odam  o‘g‘irlash,  o‘g‘irlab  ketish;  le  rapt  d’un  enfant  bolani 

o‘g‘irlab ketish. 

raquette


 nf 1. raketka; raquette de ping-pong stol  tennisining raketkasi; 

2. qorda yurgich (qalin qorda yurish uchun oyoqqa bog‘lanadigan moslama). 

rare

  adj  1.  noyob,  kamyob,  nodir,  kamdan-kam  uchraydigan;  objet  rare 

nodir  narsa;  plantes,  animaux  rares  kamdan-kam  uchraydigan,  noyob 

o‘simlik,  hayvon;  2.  kamdan-kam  bo‘ladigan,  istisno  sifatida  bo‘ ladigan, 

favqulodda;  une  occasion  rare  kamdan-kam  uchraydigan  imkoniyat;  vos 

visites  se  font  rares  sizning  tashrifingiz  kamayib  qoldi;  cela  arrive,  mais 

c’est  rare  bu  bo‘lib  turadi,  lekin  kamdan-kam;  un  peintre  d’un  rare  talent 

noyob  iste’dodli  rassom;  3.  siyrak,  yakkam-dukkam;  cheveux  rares  siyrak 

soch; herbe rare yakkam-dukkam o‘ tlar. 

raréfaction

  nf  kamayib  ketish,  kamyob  bo‘ lish;  la  raréfaction  des 

denrées en temps de guerre urush vaqtida oziq-ovqatning kamayib ketishi. 

raréfier

  I.  vt  siyraklashtirmoq,  kamaytirmoq,  ozaytirmoq;  gaz  raréfié 

siyraklashtirilgan  gaz;  II.  se  raréfier  vpr  siyraklashmoq,  kamaymoq, 

ozaymoq;  en  altitude  l’oxygène  se  raréfie  balandlikda  kislorod 

siyraklashadi. 

rarement


 adv kamdan-kam. 

rareté


  nf  1.  noyoblik,  kamyoblik,  nodirlik,  kamdan-kam  uchrashlik;  un 

métal  d’une  grande  rareté  o‘ ta  nodir  metall;  2.  kamdan-kam  uchraydigan 

narsa, favqulodda hodisa. 

rarissime

  adj  o‘ta  noyob,  o‘ ta  kamyob,  o‘ ta  nodir,  juda  kamdan-kam  

uchraydigan;  ces  papillons  sont  rarissimes  bu  kapalaklar  kamdan-kam 

uchraydi. 

ras,  rase

  adj  1.  qirilgan,  tarashlangan;  tête  rase  tarashlangan  bosh; 

cheveux  ras  qirilgan  soch;  animal  à  poil  ras  kalta  junli  hayvonlar;  herbe 

rase past o‘sadigan o‘ t; loc en rase campagne ochiq dalada;  loc adv ras, à 

rase  kalta;  cheveux  coupés  ras,  à  ras  kalta  qilib  qirqilgan  soch;  pelouse 

tondue ras kalta  qirqilgan maysazor;  2.  to‘la; une  cuillerée  rase de sucre 

bir qoshiq shakar; à  ras bord(s) qirg‘og‘igacha  to‘ldirilgan, limmo-lim;  verre 

rempli à ras bord limmo-lim stakan; loc prép à ras, au ras de baravar, teng, 

teng  darajada;  au  ras  de  l’eau,  du  sol  suv,  yer  baravar;  à  ras  de  terre 

tagidan,  tomirigacha  o‘rilgan,  kesilgan;  loc  fam  en  avoir  ras  le  bol  sabr 

kosasi  to‘lmoq;  j’en  ai  ras  le  bol  de  ses  étourderies  bu  bema’niliklardan 

sabr kosam to‘ldi. 

rasage


 nm qirish, tarashlash; soch-soqol olish. 

rasant, ante

 adj zerikarli, jonga tegadigan, xit qiladigan. 

rascasse


 nf baliq turi. 

rase-mottes

 nm inv av vol en rase-mottes pastlab, yer bag‘irlab uchish; 

faire du rase-mottes yer bag‘irlab uchmoq. 

raser

1   I.  vt  qirmoq,  tarashlamoq,  olmoq;  crême  à  raser  soqol  olishda 

ishlatiladigan  krem;  tu  es  mal  rasé  sen  soqolingni  yomon  olibsan;  II.  se 

raser vpr o‘zining soqolini olmoq. 

raser

2  I. vt fam zeriktirmoq,  jonga  tegmoq, xit  qilmoq;  il nous rase  avec 

ses  histoires  interminables  u  o‘zining  uzundan-uzoq  sarguzashtlari  bilan 

jonimizga tegib ketdi; II. se raser vpr zerikmoq, xit bo‘lmoq. 

raser

3  vt yer bilan yakson qilmoq, vayron  qilmoq;  raser une fortification 

mudofaa inshootini yer bilan yakson qilmoq. 

raser


4

  vt  juda  yaqinidan,  yopishib,  tegay-tegay  deb  o‘ tmoq;  raser  les 

murs  pour  n’être  pas  vu  ko‘rinmaslik  uchun  devorga  yopishib  o‘ tmoq; 

l’avion rase le sol samolyot yerga tegay-tegay deb uchib boryapti. 

raseur,  euse

  n,  adj  jonga  teguvchi,  zeriktiruvchi,  odamni  xit  qiladigan 

(odam). 

rasoir


  nm  ustara;  rasoir  jetable  bir  marta  ishlatiladigan  ustara;  rasoir 

électrique elektr ustara. 

rassasiement

 nm litt to‘ydirish, to‘yg‘izish; qondirish. 

rassasier

  I.  vt  1.  to‘ydirmoq,  to‘yg‘izmoq;  un  plat  qui  rassasie  to‘yimli 

ovqat; 2.  litt to‘ydirmoq; qondirmoq, qanoatlantirmoq; rassasier sa vue d’un 

beau  spectacle  ko‘zini  go‘zal  tomosha  bilan  to‘ydirmoq;  je  n’en  suis  pas 

rassasié  men  bunga  to‘ymadim;  II.  se  rassasier  vpr  to‘ymoq;  je  me 

rassasie vite men tez to‘yaman. 

rassemblement

  nm  1.  yig‘ish,  to‘plash;  2.  yig‘ ilish,  to‘planish;  yig‘in; 

disperser  un  rassemblement  yig‘inni  tarqatib  yubormoq;  3.  yig‘ilish, 

to‘planish  uchun  signal;  rassemblement!  to‘planing!  4.  uyushma;  le 

rassemblement de la gauche so‘llar uyushmasi. 

rasseoir


 

(se)


  vpr  qayta  o‘ tirmoq;  elle  s’est  levée  et  s’est  rassise 

aussitôt  u  o‘rnidan  turdi  va  shu  zahotiyoq  qayta  o‘ tirdi;  faire  rassoir  qqn 

biror kishini qayta o‘ tirg‘ izmoq. 

rasséréner

 I. vt litt tinchlantirmoq, oydinlashtirmoq, ravshanlashtirmoq; je 

me  sens  rasséréné  par  vos  bonnes  paroles  sizning  yaxshi  so‘zlaringiz 

tufayli men o‘zimni  tinch  his  qilyapman; II. vpr son visage s’est rasséréné 

yuzi tinchlandi. 

rassir

  vi,  se  rassir  vpr  suvi  qochmoq,  qotib  qolmoq,  qotmoq;  ce  pain 

commence à rassir, à se rassir bu nonning suvi qochib qolyapti. 

rassis


1

,

 ise adj suvi qochgan; du pain rassis suvi qochgan non. 

rassis

2

,  ise

  adj  og‘ir-bosiq,  esli-hushli,  o‘zini  to‘xtatib  olgan;  un  homme 

de sens rassis esli-hushli odam. 

rassurant,  ante

  adj  tinchlantiruvchi,  ko‘ngilni  xotirjam  qiluvchi;  reçevoir 

des nouvelles rassurantes tinchlantiruvchi yangilik olmoq; un individu peu 

rassurant ishonib bo‘lmaydigan, xavfli shaxs. 

rassurer

 I. vt tinchlantirmoq, xotirjam qilmoq, ko‘nglini joyiga keltirmoq; le 

médecin  l’a  rassuré  vrach  uni  tinchlantirdi;  cela  me  rassure  bu  meni 

xotirjam qiladi; II. se rassurer vpr xotiri jam bo‘lmoq,  tinchlanmoq; rassure-

toi,  je  ne  te  reproche  rien  xotiring  jam  bo‘lsin,  men  senga  hech  narsani 

ta’na qilmayman. 

rat

1   nm  kalamush;  rat  d’égout  kul  rang  kalamush;  jeune  rat  kalamush 

bolasi; rat  musqué muskus kalamushi, ondatra; loc être fait comme un rat 

qopqonga  tushib  qolmoq;  loc  prov  les  rats  quittent  le  navire  kalamushlar 

kemani  tashlab  qochishmoqda  (qo‘rqoqlar  xavf  tug‘ilishi  bilanoq,  qochib 

qolishga harakat  qilishadi); péj face de rat xunuk bashara,  turq; rat d’hôtel 

mehmonxonalarda o‘g‘irlik bilan shug‘ullanadigan ayol; petit rat (de l’opéra) 

balet maktabining o‘quvchisi. 

rat

2   adj  m  o‘taketgan  xasis,  ziqna  odam,  qurumsoq,  qoqbosh;  quel  rat 

muncha qurumsoq! 

rata


 nm vx 1. askarlarga beriladigan ragu; 2. obiyovg‘on. 

ratage


 nm muvaffaqiyatsizlik, ulgurmaslik, qo‘ldan chiqarish. 

rataplan


 intj nog‘oraning taraqa-truqi. 

ratatiné, ée

 adj 1. burushgan,  tirishgan; une pomme ratatinée  tirishgan 

olma;  2.  pachag‘i chiqqan; nous  sommes  sains et  saufs,  mais la voiture 

est complètement ratatinée biz soppa-sog‘miz, lekin mashinaning butunlay 

pachag‘i chiqdi. 

ratatiner (se)

 vpr bujmaymoq, burishmoq,  tirishmoq; la fleur se ratatine 

et meurt gul bujmayadi va o‘ladi. 

www.ziyouz.com kutubxonasi



RATATOUILLE

 

RAVAGEUR

 

 

 

470 

ratatouille

  nf  1.  vx  fam  obiyovg‘on,  yovg‘on  sho‘rva;  2.  ovqat  turi, 

dimlama;  ratatouille  niçoise  sabzavot  dimlama  (baqlajon,  qovoqcha, 

pomidordan tayyorlanadi). 

rate


  nf  qorajigar,  taloq;  loc  fam  dilater  la  rate  kuldirmoq;  je  me  suis 

dilaté la rate men rosa kuldim. 

raté, ée

 n 1. omadsiz, ishi yurishmagan odam; ce n’est qu’un raté bu bir 

omadsiz odam; 2.  nm notekis ishlash;  le  moteur a des  ratés motor notekis 

ishlayapti. 

râteau

  nm  xaskash;  ramasser  des  feuilles  avec  un  râteau  xaskash 

bilan  barglarni  yig‘ishtirmoq;  ratisser  une  allée  avec  un  râteau  aleyani 

xaskash bilan tozalamoq. 

râtelier

1

  nm  oxur;  mettre  de  paille,  du  foin  dans  le  râtelier  oxurga 

somon, pichan solmoq; loc manger à tous les râteliers ikki enani emmoq. 

râtelier


2

 nm fam sun’iy jag‘, yasama tishlar. 

rater

  I.  vi  1.  otilmay  qolmoq,  chaqib  qolmoq;  un  coup  de  fusil  qui  rate 

otilmay  qolgan  o‘q;  2.  buzilmoq,  barbod,  ishkal  bo‘lmoq,  bo‘lmay,  amalga 

oshmay qolmoq; l’affaire a raté ish amalga oshmay qoldi; II. vt 1. ko‘zlangan 

maqsadga  erisholmay  qolmoq;  chasseur  qui  rate  un  lièvre  quyonni 

qochirib yuborgan  ovchi;  j’ai raté la balle men  to‘pni ushlay olmadim; rater 

son  train  poyezdga  kech  qolmoq;  rater  qqn  biror  kishini  uchratolmay 

qolmoq;  fam  je  ne  vais  pas  le  rater!  men  unga  ko‘rsatib  qo‘yaman!  rater 

une  occasion  imkoniyatni  boy  bermoq;  il  n’en  rate  pas  une  u  bema’nilik 

qilishdan  to‘xtamaydi;  2.  qo‘ldan  chiqarmoq,  boy  bermoq,  biror  narsaga 

erisholmay  qolmoq;  rater  son  affaire  ishini  boy  bermoq;  rater  son  coup 

nishonga  tegiza olmaslik;  rater sa vie hayoti yurishmaslik, hayotini besamar 

o‘tkazmoq. 

ratiboiser

 vt fam shilmoq, shilib olmoq, ship-shiydam qilmoq, yulib olmoq, 

talamoq,  xonavayron  qilmoq,  xarob  qilmoq,  bor-yo‘g‘idan  ayirmoq;  il  est 

complètement ratiboisé u butunlay xonavayron bo‘ldi. 

ratière


 nf kalamush qopqon. 

ratification

  nf  ratifikatsiya,  ratifikatsiya  qilish,  tasdiqlash;  ratifikatsiya 

qilinish,  tasdiqlanish;  la  ratification  d’un  traité  sulh  shartnomasini 

ratifikatsiya qilish, sulh shartnomasining ratifikatsiya qilinishi. 

ratifier


  vt  1.  ratifikatsiya  qilmoq,  tasdiqlamoq;  2.  litt  tan  olmoq,  e’ tirof 

qilmoq,  tasdiqlamoq; je ratifie tout  ce qui  vous  a  été promis de  ma part 

sizga bergan hamma va’dalarimni tan olaman. 

ratine


  nf  ratin  (jingalak  tukli  jun  gazlama);  un  manteau  de  ratine  ratin 

palto, ratindan qilingan palto. 

ratiocination

 nf donolik qilish; behuda, mavhum fikr yuritish. 

ratiociner

 vi litt behudaga tortishmoq; behuda, mavhum fikr yuritmoq. 

ration

 nf 1. ratsion (ma’lum muddatda beriladigan oziq-ovqat, yem-xashak 

miqdori); une maigre  ration nochor ratsion; rations imposés en temps de 

gerre urush davrida joriy qilingan ratsion; 2.  ration alimentaire  tana uchun 

zarur bo‘lgan bir kunlik oziq-ovqat normasi; 3. doza, m iqdor. 

rationalisation

  nf  omilkorlik,  ratsionalizatsiya,  ratsionallashtirish, 

ratsionalizatsiya  qilish;  oqilona  tashkil  qilish;  la  rationalisation  de  la 

production ishlab chiqarishni ratsionalizatsiya qilish. 

rationaliser

  vt  ratsionalizatsiya  qilmoq,  ratsionallashtirmoq,  oqilona 

tashkil qilmoq; rationaliser le travail, la production ishni, ishlab chiqarishni 

ratsionallashtirmoq. 

rationalisme

  nm  1.  ratsionalizm  (tafakkurni  hissiy  tajribadan  ajratib 

qo‘yadigan  va  aqlni  bilishning  birdan-bir  manbai  deb  hisoblaydigan  falsafiy 

oqim);  2.  hayotga  aql  ko‘zi  bilan  qarash,  his-tuyg‘uga  berilmaslik, 

mulohazakorlik. 

rationaliste

  I.  adj  1.  omilkor,  ratsionalizmga  oid;  ratsionalistik, 

ratsionalizm nuqtai nazaridan qaraladigan; 2. aql-idrokka asoslangan; II. n 1. 

ratsionalist,  ratsionalizm  tarafdori;  2.  hayotga  aql  ko‘zi  bilan  qarovchi, 

mulohazakor. 

rationalité

 nf 1. aqlga, maqsadga muvofiqlik, to‘g‘rilik; 2. math ratsionallik. 

rationnel,  elle

  adj  1.  aql-idrokka  asoslangan,  oqillik  bilan,  oqilona 

qilingan,  ratsional;  l’activité  rationnelle  aql-idrokka  asoslangan  faoliyat;  la 

pensée  rationnelle  mulohazali  fikr;  philosophie  rationnelle  ratsional 

falsafa;  2.  oqilona,  aqlga,  maqsadga  muvofiq,  ma’qul,  to‘g‘ri;  méthode 

rationnelle ratsional metod; procédons d’une  manière rationnelle  oqilona 

ish qilaylik; 3. math ratsional; nombre rationnel ratsional son. 

rationnellement

  adv  ratsional,  oqilona,  aqlga,  maqsadga  muvofiq; 

ma’qullik,  to‘g‘rilik bilan; agir rationnellement oqilona ish  tutmoq; organiser 

rationnellement la production ishlab chiqarishni ratsional tashkil qilmoq. 

rationnement

 nm oziq-ovqatni belgilangan miqdorda tarqatish, kartochka 

tizimi. 

rationner

  vt  payok  asosida,  belgilangan  miqdorda  tarqatmoq;  rationner 

les  vivres,  l’eau  potable,  l’essence  oziq-ovqat,  ichim li  suv,  yoqilg‘ini 

chegaralab tarqatmoq. 

ratissage

 nm xaskash bilan tozalash, xaskashlash. 

ratisser


  vt  1.  xaskash  bilan  tozalamoq,  xaskash  bilan  to‘plamoq, 

xaskashlamoq;  ratisser  une  allée  alleyani  xaskash  bilan  tozalamoq; 

ratisser les feuilles  mortes xazonlarni xaskash  bilan  to‘plamoq;  2. fam se 

faire  ratisser  au  jeu  o‘yinda  shildirmoq,  ship-shiydam  bo‘lmoq;  3.  tintib 

ko‘rmoq,  tintimoq  (armiya,  politsiya);  la  police  a  ratissé  tout  le  quartier 

politsiya butun kvartalni tintib chiqdi. 

raton

  nm  1.  kalamush  bolasi;  2.  o‘ljasini  yuvib  yeydigan  yenot;  3.  péj  

mag‘riblik. 

rattachement

  nm  qo‘shib  olish,  qo‘shib  olinish;  le  rattachement  de 

l’Alsace-Lorraine à la France, de la Sarre à l’Allemagne A lzas-Lorrenning 

Fransiyaga, Sarrning Germaniyaga qo‘shib olinishi. 

rattacher

  I.  vt  1.  qayta  bog‘lamoq;  rattacher  ses  lacets,  ses  cheveux 

bog‘ichini, sochini qayta bog‘lamoq; 2. bog‘lamoq,  biriktirmoq; rattacher un 

territoire  à  un  état  biror  teritoriyani  biror  mamlakatga  biriktirmoq;  3. 

bog‘lamoq;  rattacher  une  œuvre  à  une  certaine  tendance  asarni  ma’lum 

an’anaga  bog‘lamoq;  II.  se  rattacher  vpr  bog‘lanmoq;  taalluqli,  aloqador 

bo‘lmoq;  borib  taqalmoq;  ce  mouvement  se  rattache  au  romantisme  bu 

oqim romantizmga taalluqli. 

rattrapage

 nm cours de ratrappage yetib olish uchun qo‘shimcha dars. 

rattraper

 I. vt 1. qaytadan ushlab, tutib olmoq; qaytadan qo‘lga tushirmoq; 

2.  o‘rnini  to‘ldirmoq,  qoplamoq;  on  ne  peut  pas  rattraper  le  temps  perdu 

boy  berilgan  vaqtning  o‘rnini  qoplab  bo‘lmaydi;  3.  rattraper  une 

imprudence,  une  erreur  ehtiyotsizlikni,  xatoni  tuzatib,  to‘g‘rilab  olmoq;  4. 

yetib  olmoq;  pars  devant,  je  te  rattraperai  oldinroq  ketaver,  men  senga 

yetib  olaman;  II.  se  rattraper  vpr  1.  se  rattraper  à  qqch  ushlab,  osilib 

qolmoq; elle s’est rattrapée à la branche u shoxga osilib qoldi; 2. yetkazib, 

to‘ldirib,  qoplab  olmoq;  j’ai  peu  dormi  hier,  mais  je  compte  bien  me 

rattraper men kecha oz uxladim, lekin men yetkazib olaman deb o‘ylayman; 

3.  o‘zini  to‘xtatib  qolmoq,  o‘zini  ushlab  qolmoq,  o‘zini  o‘nglab  olmoq;  se 

rattraper à temps vaqtida o‘zini ushlab qolmoq. 

rature


  nf  bo‘yash,  chizib  tashlash,  qirib  tozalash  (yozilganni);  devoir 

couvert de ratures bo‘yab tashlangan uy vazifasi. 

raturer

  vt  chizib  tashlamoq,  o‘chirib  tashlamoq,  bo‘yamoq  (yozilganni); 

raturer un  mot so‘zni chizib  tashlamoq;  raturer un  manuscrit qo‘lyozmani 

tuzatmoq. 

rauque

 adj bo‘g‘iq, xirillagan (ovoz); un cri rauque bo‘g‘iq qichqiriq. 

ravage

  nm  1.  vayronaga,  xarobaga  aylantirish;  vayronagarchilik;  les 

ravages  de  la  guerre  urush  xarobalari;  2.  yakson,  vayron  qilish;  les 

ravages  d’un  incendie  olovning  yakson  qilishi;  la  grêle  a  fait  du  ravage 

do‘l yakson qildi; fam faire des ravages ishqida kuydirmoq, yondirmoq. 

ravagé, ée

 adj 1. visage ravagé ozg‘in,  oriq, so‘lg‘in yuz;  2. fam  tentak, 

aqli past, ahmoq, jinni. 

ravager

 vt 1. yakson, yer  bilan yakson  qilmoq; xarobazorga  aylantirmoq, 

kulini ko‘kka sovurmoq, vayron qilmon, xonavayron qilmoq,  qiron keltirmoq; 

animaux  qui  ravagent  les  cultures  o‘simliklarga  qiron  keltiradigan 

hayvonlar;  la guerre a ravagé la contrée urush yurtni xonavayron qildi; le 

feu  ravage  les  forêts  olov  o‘rmonlarning  kulini  ko‘kka  sovuradi;  2.  xarob 

qilmoq,  zarar,  putur  yetkazmoq;  toutes  ces  épreuves  l’ont  ravagé 

hayotning bu sinovlari uni xarob qildi. 

ravageur,  euse

  adj  1.  qiron  keltiradigan,  zarar,  putur  yetkazadigan, 

vayron  qiladigan,  yakson  qiladigan;  les  insectes  ravageurs  du  blé 

bug‘doyga  qiron  keltiradigan  hasharotlar;  2.  xarob  qiladigan,  zarar,  putur 

yetkazadigan; passion ravageuse xarob qiladigan ehtiros. 



Do'stlaringiz bilan baham:

©2018 Учебные документы
Рады что Вы стали частью нашего образовательного сообщества.
?


vavahanuhol---baaba-ana.html

vavilon-i-ego-chudesa.html

vavilonskaya-astrologiya-.html

vavilov---vyalkov---kniga.html

vavilovae-v---azrbaycan.html